Florence Nightingale- és az önfeláldozás

Firenzében szülei hónapokig tartó nászútjának egyik állomásán kopogtat náluk a gólya. Innen a keresztneve, szülei szülővárosát hívták így angolul.Tehetős bankár apja nagy súlyt helyez lánya neveltetésére aki így szerteágazó műveltségre tesz szert.17 éves amikor az Úr hangját véli hallani, és azt ,hogy életét szentelje mások szolgálatának.Sorsa eldől. Elszántan keresi Isteni küldetését, azt a hivatást, amely értelmet ad majd életének. Emiatt búcsút int hét esztendeig tartó jegyességének. Szülei kezdeti tiltakozása ellenére az ápolónői pálya felé fordul.Külföldi körutazásra küldik, hátha meggondolja magát,ő azonban Németországban elvégez egy ápolónőképző iskolát,majd Londonban fizetés nélkül dolgozik.Egy év múlva Törökországban, hadikórházban a krimi háború brit sebesültjeit ápolja.Higiénikus körülményeket teremt, az ellátás javítását szorgalmazza- eredménnyel. Szigorúsága rendkívüli, a "lámpás hölgy" nevet kapja, mert éjszakánként lámpással járőrözik a kórházban, egyebek közt a sebesültek és a nővérek közti testi kapcsolatot,megakadályozandó.Önfeláldozó munkájával elnyeri Viktória királynő rokonszenvét.Létrehozza a Katonai Orvosi iskolát, majd a londoni Szent Tamás kórházban megnyílik a nővérképzés. 1820. május 12-én született,és 1910. o8 13.-án hunyt el. Éppen száz éve.