Most
sajnos nem élhetek kedvem szerint mert szigorlatozom. Most sajnos felvételizem. Most éppen skarlátom van,azért nem. Most házasodom, ez csak átmeneti időszak, most a feleségem terhes, ez is egy átmeneti időszak, most a gyerek pici, ez is egy átmeneti időszak, állást változtatok-átmeneti időszak. És eltelik az élet egy merő hazugságban, mert átmeneti időszak nem létezik. Amit az ember megél az az élete. Késő a halál előtt rájönni, hogy hűha ez volt az életem! Azt gondolom, hogy maradékok nélkül végigélni azt, amit egy életkor, egy élethelyzet kínál,- ez a titka annak, hogy jó vénségben, és az élettel betelve haljunk meg.
Jó lenne most megkérdezni, mi erről "odafenn" a véleménye? Most tudna csak igazán jó tanácsokat adni!!!
VálaszTörlés