Poláris világunkban mindennek van párja. Árnyék nem létezne fény nélkül, nappal éjszaka nélkül, férfi nő nélkül, éjszaka nappal nélkül, születés, halál nélkül. A hétköznapok mit sem érnének ünnepek nélkül. Olyan sok a megfáradt, megkeseredett, mosolytalan arc, és oly kevés az alkalom ami arra emlékeztet, milyen jó is élni. Persze az lenne a legjobb, ha képesek lennénk minden különösebb ok, és eszköz nélkül is megtalálni, ezt az ünnepi érzést magunkban, de egyenlőre úgy látom, ez igen keveseknek sikerül. A jó hír azonban , hogy meg lehet tanulni, és szokásunkká lehet tenni, épp úgy, akár a fogmosást. Csak kitartás, és rendszeres gyakorlás kérdése a dolog. Nézzük végig szertartásosan este, az elmúlt napot. A helyszin változó lehet, akár a fürdőkádban, egy hangulatos kényeztető gyertyafényes fürdő mellett, akár az ágyban elalvás előtt. A velem történteket "végignézem" mint egy filmet, sokszor tán belealszom, s ha van jó, hát hálát adok azért a kincsért amit az élet ad. Mert az élet tele van kinccsel, csak amíg ezek természetesnek hatnak, érezzük azt, hogy nincs nagy jelentősége. Egészség, élet, siker, az élet bármely területén, szeretteink, egy szivárvány, vagy akár egy most tavasszal nyíló tulipán, egy ismeretlen ember mosolya, ..... ugye? Nem törvényszerű, hogy egy betegség, egy tragédia, vagy akár egy temetés kapcsán jusson eszünkbe, ki, és mi fontos, vagy igazán lényeges a hétköznapi rohanásban.
"Élj úgy mintha ma lenne az utolsó napod!"- mondja Gandhi, és ez egyáltalán nem egy szomorú gondolat. Sőt így minden nap ünneppé válik, az Élet ünneplésévé. Akár ünnep van, akár egy egyszerű novemberi ködös, esős hétfő.
De addig is amíg ezt az életérzést, tökéletesen meg tudjuk valósítani, ünnepeljünk, amikor csak alkalom adódik rá, vagy tán akármikor. Érezzük, hogy az élet különleges ajándék, ne várjunk arra, hogy ezt más mondja el nekünk, aki netán már bőrükön megtapasztalták, gondoljuk át mi magunk létünk jelentőségét, és máris boldogabbnak érezzük magunkat.
dr. Hatalyák Krisztina gondolatait olvasva, és átérezve, írta Buba
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése