2010. július 11., vasárnap

Csak egészségesen vagyunk szabadok Beszélgetés Bánki M. Csabával az elmék gyógyászával

Riporter: a továbbiakban csak kezdőbetűvel fogom jelölni.

Évek óta nem láttam. Semmit nem változott.Bánki M Csabán nem fog az idő.

A neves pszichiáter,pszicho farmakológus az egyik legismertebb tudományos ismeretterjesztő hazánkban.


Sl:Sok depressziós, szorongó, pánikbeteg ember él közöttünk?

B:Nem ez a kérdés, hanem az, hogy miért csak ennyi?

Sl:Én is így érzem.Péntek van. a délutáni csúcsban,közel negyven percet araszoltam a büdös, zajos Kerepesi úton./ saját megjegyzés/ csak mindig ennyi baja legyen/Féltem hogy elkésem, és most majd szétszakad a fejem.Egyáltalán mi ezek között a korképek között a különbség?

B:A depressziót és a pánikbetegséget, bár két alapvetően különböző dologról van szó, Hasonló biokémiai alapfolyamatok okozzák.Éppen úgy van ez, mint mondjuk a bacilusoknál.Ugyanaz a mikroorganizmus a tüdőben és a vesében más - más betegséget idéz elő.Ugyanaz a szerotonin, vagy noradrenalin-zavar az egyik emberben depressziós, a másikban pániktüneteket idéz elő.A pánik, azaz a rohamokban jelentkező halálfélelem, a megsemmisülés érzése az agyi hírvivő receptorok túlérzékenységén alapul,és egy olyan katasztrófa reakció, amely katasztrófa nélkül váltódik ki az emberben.Ezért a beteg megpróbálja, szűk korlátok közé szorítani az életét, így a társaságot, utcát, boltot, munkát,utazást elkerülni.Viselkedésterápiával meg lehet a pánikosokat tanítani arra, hogy az amit érez, csak egy pánikroham, és, hogy igazából nincs életveszélyben.

Sl:A gyógyszer és a pszichoterápia ugyanúgy hat?

B:Mindenki tapasztalta már, hogy néhány alattomos kétértelmű mondat elég lehet ahhoz, hogy gyomorgörcsöt, fejfájást, kapjunk tőle.Ugyanígy néhány biztató, megnyugtató szó képes lassítani a pulzust,elernyeszteni az izmokat. A szavak élettani, biológiai változást okoznak az agyunkban, mely változások kémiai üzenetek, és hormonok formájában belső szerveinkhez jutnak el. Ha valakinek elmondok egy viccet, és ő nevet, akkor az agyában, mérhető biokémiai folyamatok zajlanak. Ha azonban azt mondom,hogy halálos beteg és rövidesen meg fog halni,teljesen más kémiai anyagok váltódnak ki.Kiderült, hogy pontosan olyanok, amelyeket a mai gyógyszereinkkel utánozunk. Tehát beszélgetés során úgy hatok a másik emberre, mintha beadtam volna neki valamilyen gyógyszert.

Sl:Talán az elmebetegségek nem is nevezhetőek betegségeknek?

B:Az egészséget, betegséget olykor nem is olyan könnyű definiálni. Freud azt mondta, az nevezhető egészséges embernek, aki képes örülni, alkotni, és szeretni. És tehetnénk hozzá, az aki képes kilépni azokból a statikus állapotokból, amelyek megakadályozzák őt abban,hogy szeressen, örüljön, és alkosson, vagyis mondjuk, ki tud lépni egy rossz házasságból, ott tudja hagyni a munkahelyét,ha az tönkre teszi a kreativitását, és megtalálja életében, azokat a tevékenységeket, amelyek örömet szereznek számára. Amíg erre valaki képes, addig nem beteg. Aki erre átmenetileg képtelen, még az sem biztos ,hogy beteg. A testi, lelki,szellemi egészségért folyamatosan dolgozni kell. Nem lehetünk örökké boldogok.De lehetnek boldog pilanataink.

1 megjegyzés:

  1. Igen ez elméleti sikon így van de nem a rendelőintézetekben.Az orvosok fáradtak, unottak, a gyógyszerek promóciósak, elöbb van mellékhatásuk, mint a tényleges hatásuk jelentkezne, s igazán maguk az orvosok sem ismerik őket. Itt a pszichiáterekre gondolok.Igy marad a szomoró tény Sokat olvasott beteg rájön,hogy kezébe veszi gyógyítását, a kevésbé odafigyelőn pedig marad a bélyeg : hülye.S szenvedünk tovább ki úgy,ki így.Smi van akkor ha a körülmények kegalábbis egyenlőre változtathatatlanok?

    VálaszTörlés