Fiatal életek indulója

Apáink mindig robotoltak,
Hogy lenne enni kevés kenyerünk,
Bús kedvvel, daccal, de dologban voltak,
Az isten se törödött velünk.

De felnőttünk már valahára,
Kik nem tudjuk mi az vígan élni,
És mostan vashittel, jó bátorsággal
Sorsunk akarjuk fölcserélni.

Tudjuk, apánkkal gyávák voltunk,
Nem volt jogunk se, csak igazságunk.
Most nincs, mi megállat az élet- úton,
De ha akad, nyakára hágunk.

Mi vagyunk az Élet fiai,
A küzdelemre fölkent daliák,
Megmozdulunk, hejh, összeroppan akkor
Alattunk ez a régi világ !

Bánki M. Csaba

Kamaszkorában filmrendező akart lenni.Azt mondták neki, az akkoriban még létező Filmgyárban,hogy ehhez szükséges egy diploma.Bármilyen diploma. Jelentkezett hát az orvosira.Mire végzett rájött,hogy a rendezéshez nincs elég tehetsége.Nyolc hónapig előbb sebészként,majd Hevesben körzeti orvosként dolgozott.Véletlenűl került Nagykállóra, s lett elmegyógyász.Bánki M. Csaba egyetemi tanár, tudományos kutató.A kilencvenes években sorra jelentek meg Agy-trillógiájának kötetei.Néhány fejezetcím könyveiből:Van-e az agynak neme?Mindenki lehet depressziós?Mire jó a pszichiáter?Kissé borúlátó, amikor a pszichiátria hazai állapotáról beszél:"Addig amíg a pszichiátria arról szólt, hogy elektrosokkal szétroncsoljuk a beteg agyi pályáit, vagy bezárjuk egy hálós ágyba, senki sem bántotta a pszichiátereket. A korszerű gyógyszerek és terápiák megjelenésével, a tudomány-ág rendkívüli sikereket ért el, ezért egyre többen támadják".

Gyógyítás szavakkal

A pszichoterápia nem más, mint szavakkal tréningekkel, feladatokkal indikált biológiai változás.
A pszichoterápia nem baráti beszélgetés, és nem vígasztalás. Amikor a pszichiáter beszélget egy emberrel, akkor a másik ember agyában konkrét biokémiai változásokat idéz elő.Teszi ezt azért, hogy visszaadja a szabadságát. Egészség nélkűl ugyanis nincs szabadság.

Csak egészségesen vagyunk szabadok Beszélgetés Bánki M. Csabával az elmék gyógyászával

Riporter: a továbbiakban csak kezdőbetűvel fogom jelölni.

Évek óta nem láttam. Semmit nem változott.Bánki M Csabán nem fog az idő.

A neves pszichiáter,pszicho farmakológus az egyik legismertebb tudományos ismeretterjesztő hazánkban.

Sl:Sok depressziós, szorongó, pánikbeteg ember él közöttünk?

B:Nem ez a kérdés, hanem az, hogy miért csak ennyi?

Sl:Én is így érzem.Péntek van. a délutáni csúcsban,közel negyven percet araszoltam a büdös, zajos Kerepesi úton./ saját megjegyzés/ csak mindig ennyi baja legyen/Féltem hogy elkésem, és most majd szétszakad a fejem.Egyáltalán mi ezek között a korképek között a különbség?

B:A depressziót és a pánikbetegséget, bár két alapvetően különböző dologról van szó, Hasonló biokémiai alapfolyamatok okozzák.Éppen úgy van ez, mint mondjuk a bacilusoknál.Ugyanaz a mikroorganizmus a tüdőben és a vesében más - más betegséget idéz elő.Ugyanaz a szerotonin, vagy noradrenalin-zavar az egyik emberben depressziós, a másikban pániktüneteket idéz elő.A pánik, azaz a rohamokban jelentkező halálfélelem, a megsemmisülés érzése az agyi hírvivő receptorok túlérzékenységén alapul,és egy olyan katasztrófa reakció, amely katasztrófa nélkül váltódik ki az emberben.Ezért a beteg megpróbálja, szűk korlátok közé szorítani az életét, így a társaságot, utcát, boltot, munkát,utazást elkerülni.Viselkedésterápiával meg lehet a pánikosokat tanítani arra, hogy az amit érez, csak egy pánikroham, és, hogy igazából nincs életveszélyben.

Sl:A gyógyszer és a pszichoterápia ugyanúgy hat?

B:Mindenki tapasztalta már, hogy néhány alattomos kétértelmű mondat elég lehet ahhoz, hogy gyomorgörcsöt, fejfájást, kapjunk tőle.Ugyanígy néhány biztató, megnyugtató szó képes lassítani a pulzust,elernyeszteni az izmokat. A szavak élettani, biológiai változást okoznak az agyunkban, mely változások kémiai üzenetek, és hormonok formájában belső szerveinkhez jutnak el. Ha valakinek elmondok egy viccet, és ő nevet, akkor az agyában, mérhető biokémiai folyamatok zajlanak. Ha azonban azt mondom,hogy halálos beteg és rövidesen meg fog halni,teljesen más kémiai anyagok váltódnak ki.Kiderült, hogy pontosan olyanok, amelyeket a mai gyógyszereinkkel utánozunk. Tehát beszélgetés során úgy hatok a másik emberre, mintha beadtam volna neki valamilyen gyógyszert.

Sl:Talán az elmebetegségek nem is nevezhetőek betegségeknek?

B:Az egészséget, betegséget olykor nem is olyan könnyű definiálni. Freud azt mondta, az nevezhető egészséges embernek, aki képes örülni, alkotni, és szeretni. És tehetnénk hozzá, az aki képes kilépni azokból a statikus állapotokból, amelyek megakadályozzák őt abban,hogy szeressen, örüljön, és alkosson, vagyis mondjuk, ki tud lépni egy rossz házasságból, ott tudja hagyni a munkahelyét,ha az tönkre teszi a kreativitását, és megtalálja életében, azokat a tevékenységeket, amelyek örömet szereznek számára. Amíg erre valaki képes, addig nem beteg. Aki erre átmenetileg képtelen, még az sem biztos ,hogy beteg. A testi, lelki,szellemi egészségért folyamatosan dolgozni kell. Nem lehetünk örökké boldogok.De lehetnek boldog pilanataink.