y terapeutáról Hawaiin ,aki meggyógyított egy egész osztálynyi beszámíthatatlan elmebeteg pácienst, - egyáltalán, hogy látta volna őket. A pszichológus tanulmányozta a beérkező dossziéját, majd önmagába nézett, hogy meglássa, hogyan teremtette ő annak a személynek a betegségét. Ahogy gyógyította önmagát, úgy gyógyult a páciens.Amikor először hallottam ezt a történetet, azt gondoltam ez egy úgynevezett "városi szóbeszéd". Hogy tudna valaki meggyógyítani bárki mást azzal, hogy önmagát gyógyítja? Hogy tudna akár a legnagyobb önfejlesztő mester
is gyógyítani egy beszámíthatatlan elmebeteget? Ennek nem volt semmi értelme. Nem volt logikus, tehát elfelejtettem a történetet. Aztán egy év múltán újra hallottam róla. Azt hallottam, hogy a terapeuta egy hawaii gyógyítási folyamatot használt, aminek a neve hoponopóno. Eddig soha nem hallottam róla, de nem tudtam kiverni a fejemből. Ha a történet igaz, többet kell tudnom róla. Mindig úgy értelmeztem a "teljes felelősség" azt jelenti, hogy én felelős vagyok azért amit gondolok és teszek. Ezeken kívül nincs mit tennem.
Úgy vélem a legtöbb ember szintén ezt érti a teljes felelősség alatt. Felelősek vagyunk azért amit teszünk, nem pedig azért amit bárki más! - de másképpen is nézhetjük mindezt. A hawaii terapeuta aki meggyógyította ezeket a szellemileg beteg embereket, egy újfajta nézőpontot tanított meg nekem a felelőség kérdéséről. A neve Dr. Ihaleakala Hew Len. Körülbelül egy órát beszélgettünk telefonon az első alkalommal. Megkértem, hogy mondja el a terápiás munkájának teljes történetét.
Elmondta, hogy a Hawaii Állami Kórházban dolgozott négy évig. Ott éltek azok a szellemi visszamaradottak, akik veszélyesek voltak önmagukra és a társadalomra nézve. A pszichológusok gyakran váltották egymást. Az ápolószemélyzet gyakran betegeskedett, sokan pedig egyszerűen kiléptek. Azon az osztályon az emberek a hátukat a falhoz vetve közlekedtek, attól félve, hogy a páciensek megtámadják őket. Nem volt kellemes ott élni, dolgozni, vagy akárcsak meglátogatni azt a helyet.
Dr. Len azt mondta ő sohasem látta a betegeket. Ő megállapodás szerint az irodában dolgozott és átnézte a betegek aktáit. Az akták átnézése alatt önmagán dolgozott. Ahogy önmagán dolgozott a páciensek elkezdtek gyógyulni. néhány hónap mulva a pácienseknek - akiket lekötözve kellett azelött tartani - engedélyezték, hogy szabadon járjanak - mesélte. Mások akiket keményen gyógyszerelni kellett elhagyták a gyógyszereiket. És azok akiknek esélyük sem volt arra, hogy kiengedjék őket, távozhattak.
Mély tisztelettel tekintettem rá.
De nem csak ez történt -folytatta. A személyzet elkezdte szeretni a munkát. A hiányzások és a kilépések megszűntek. Több ápolónk lett végül, mint amennyit a már gyógyuló félben lévő betegek igényeltek. Mára azt az osztályt bezárták.
Ekkor feltettem a milliódolláros kérdést: " Mit csináltál önmagaddal, hogy azok az emberek meggyógyultak?"
"Én csak meggyógyítottam azon részemet amely teremtette őket" mondta. Nem értettem. Dr. Len kifejtette, hogy a teljes felelősség az életed iránt, azt jelenti, hogy minden az életedben - egyszerűen azért, mert az életedben van - a te felelőséged. Szó szerinti értelmezésben az egész világ a te teremtményed. Huhh ezt nehéz lesz megemészteni. Azért felelősnek lenni amit mondok vagy teszek, egy dolog. Felelősnek lenni azért amit valaki az életembe tesz, vagy mond, egy teljesen más dolog.Nos az igazság az: ha a teljes felelősséget vállalod az életedért - akkor minden amit látsz, hallasz, ízlelsz, érintesz vagy egyéb módokon megtapasztalsz, az is a te felelősséged, mivel az életedben megjelent.
Ez azt jelenti, hogy a terrorista cselekedetek, az elnök, a gazdaság, vagy minden amit megtapasztalsz, és nem szeretsz - ate dolgod, hogy meggyógyítsd? Végeredményben nem léteznek csak projekcióként, amelyet a belsődből vetítesz ki. A gond nem velük van hanem veled, és ahhoz, hogy megváltozzanak meg kell változtatnod önmagad.
Tudom, ezt kemény dió lesz végiggondolni, nem is szólva arról, hogy elfogadd,vagy megéld. Mást okolni sokkal egyszerűbb mint a felelősséget vállalni. Ahogy dr. Lennel beszélgettem elkezdtem észrevenni, hogy a gyógyítás számára, és a ho'oponopono technikában az önszeretetet jelenti. Ha azt akarod, hogy életed jobbra forduljon, fejlődjön, meg kell gyógyítanod az életed. Ha meg akarsz gyógyítani bárkit, akár egy mentálisan beteg bűnözőt, tedd azt azzal, hogy gyógyítod önmagad. Megkérdeztem dr. Lent, hogyan gyógyította meg önmagát? Mit tesz pontosan amikor a páciensei dossziéját nézi?
"Csak annyit teszek, hogy újra és újra ismételgetem: " Sajnálom, és "szeretlek" mondta. Ennyi lenne? Ennyi!
Kiderült, hogy önmagad szeretete a legjobb módja, hogy tökéletesítsd önmagad, és ahogyan önmagadat fejleszted, a világodat is tökéletesíted! Hadd mutassam meg egy egyszerű példán hogyan is működik ez.
Egy nap küldött valaki nekem egy e-mailt amely szomorúvá tett. A múltban úgy kezeltem volna ezt, hogy kerestem volna az okokat, miért is tett szomorúvá ez a levél, ill. miért is kaptam. Most eldöntöttem, hogy kipróbálom Dr. Len módszerét. elkezdtem magamban mondogatni, hogy "sajnálom, és "szeretlek". Nem egy bizonyos embernek címeztem, hanem csak felidéztem a szeretet szellemét, hogy gyógyítsa bennem amit a külső körülmény okozott. Egy órán belül kaptam egy bocsánatkérő levelet, és ne feledd, nem írtam, nem válaszoltam, pusztán a tanult módszert alkalmaztam. De azzal, hogy mondogattam magamban, hogy "szeretlek" meggyógyítottam magamban azt, ami őbenne jött létre. Később részt vettem, egy találkozón a mesterrel. Megdicsérte a könyvem, és azt mondta nekem , ahogy önmagamat fejlesztem, a könyvem vibrációja is emelkedni fog, és aki olvassa, érezni fogja ezt.
"S mi van azokkal a könyvekkel amik már el lettek adva, és kinn vannak"? kérdeztem. "Ők nincsenek odakinn" mondta, újra fejbe csapva bölcsességével az eszemet," ők még mindig benned vannak"
