Szabadságszerető nép vagyunk. Ennek ellenére többet voltunk elnyomva mint szabadok. Az 1848- as forradalom, egyik nagy, talán a legnagyobb elszakadási kísérletünk volt. Ezt ünnepeljük ma is, és fogjuk minden évben, azt az elszántságot, és harcot, amit egy maroknyi fiatal értelmiségi indított el, és vált hatalmas forradalommá! Bátor ifjak, bátor ország, - voltunk. Erről szeretnék megemlékezni most 2011-ben, írásomban, s adózok e bátor embereknek!
Látható itt Vasvári Pál emléktáblája, aki a forradalom szószólójává vált,míg Petőfi Sándor, mint a márciusi ifjak vezére, megírta, és elszavalta a Nemzeti Múzeum lépcsőjén a Nemzeti Dal c. versét.
Az 1848,-1849 - es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének, egyik meghatározó eseménye,a nemzeti identitás egyik alapköve.Társadalmi átalakulásaival, a polgári átalakulás megindítója, önvédelmi harcával a nemzeti mitológia részévé vált. Szerves része volt az 1848 - as forradalmi hullámnak, azok közül viszont egyedül jutott el, a sikeres katonai ellenállásig. Eredményességét mi sem mutatja jobban, hogy csak a cári Oroszország beavatkozásával lehetett legyőzni, amelynek soha ekkora hadserege, addig nem járt még külföldön. Gyakorlatilag az 1848-as 1849 - es harc, a magyar nemzet történetének leghíresebb háborús konfliktusa is.
1848 március 15. :
A végső lökést a reformok ügyében végül 1848 március 15. - e jelentette, amikor a pesti radikális ifjúság, vér nélkül érvényt szerzett az un. 12 pontnak. Ezalatt Kossuth Bécsben tárgyalt a Habsburg vezetőkkel. V. Ferdinánd király először nem akarta szentesíteni a pozsonyi országgyűlésen, előző nap megszavazott feliratot, azonban 16. - án hajnalban - hallva a Pest- Budán történtekről,- kénytelen volt engedni. Március 15.én a bécsi forradalom hírére, magyar küldöttség indult a Pozsonyi országgyűlésről a császári városba, s időközben Pesten is kitört a forradalom. Március 16. -án Bécsbe is eljutott a Pesti forradalom híre. Az udvar meghátrált, s kénytelen volt engedni, a Pozsonyi küldöttség követeléseinek. Hozzájárult gróf Batthyány Lajos miniszterelnöki kinevezéséhez. A megalakuló új kormány, nem a királynak, hanem az ország választott képviselőinek, a magyar országgyűlésnek tartozott felelősséggel. Ezért tehát független és felelős kormány volt. Persze az osztrák kormány nem maradt tétlen. Kivárta a legmegfelelőbb időt, majd történések, felkelések, és csaták után, Világosnál, a Görgei Artúr vezette magyar sereget, fegyver letételre kényszerítette,1849 augusztus 13. -án. Mindez csak az orosz hadsereg behívásával vált lehetővé.
A foglyul ejtett katonákat besorozták az osztrák hadseregbe, azok akik nem kerültek fogságba, elmenekültek, s bújdosokká váltak. Sok máig élő dal, legenda történet, mesél róluk. 1849 október 6.-án Aradon kivégezték a magyar forradalom 13 tábornokát, az ARADI VÉRTANUKAT. Ugyanezen a napon kivégezték sortűzzel Battyhány lajos első magyar miniszterelnököt, majd okt. 25. -én Kazinczy Lajost is. Ez része volt a megtorlásnak, Haynau magyarországi osztrák főparancsnok vezetésével. Az ország soha nem látott megtorlásnak nézett elébe, s történelmünk, e harcos, büszke, és dicsőséges korszaka egy időre lezárult. Ám mint mindig, lassan felemeltük fejünket, s eljutottunk a Kiegyezésig, ami már más témakörbe tartozik, ám fontos része történelmünknek. Legyünk büszkék, s ne feledjük soha harcos elődeinket, kik páldamutató életükkel, és halálukkal, utat mutatnak, a jövő nemzedékeinek is.Ünnepeljük hát őket, március 15. -én!