2010. október 1., péntek

Francois Mauriac- és a viperafészek

Regényíró, eszéista,költő, drámaíró, újságíró. Bordeaux- ban születik, gazdag polgárcsaládba,bankár apját korán elveszti. Édesanyja vallásos, konzervatív szellemben neveli, a mag termékeny talajba hull, fia elkötelezett katolikus lesz.Az egyetemen többek közt teológiát, orvostudományt, esztétikát hallgat, érdeklődése az irodalom felé fordul.Fiatalon versei jelennek meg, komoly váltást Párizsba kerülése hoz.Első könyve: Imára kulcsolt kéz,/verses kötet/.Jó tollú hírlapíró, később szerkesztő.Az első siker: A leprásnak adott csók, ezt követi A szerelem sivataga, amely kiérdemli, a francia Akadémia nagydíját.Mesterműve a Viperafészek, hírnevet, népszerűséget hoz neki.Keményen kritizálják is, így Sartre is.1933-ban tagjai közé fogadja a Francia Akadémia. A közéletben igen aktív, a diktatúra minden formáját elítéli.A német megszállás alatt részt vesz az ellenállásban, a háború után de Gaulle kitünteti. A tábornok-elnök őszínte híve lesz,életrajzi regényt is ír róla.Ekkor már a Le Figaróban és a L' Expressben ír.1952-ben irodalmi Nobel díjat vehet át. 85 évesen éri a halál, ravatalát a Francia Akadémia lépcsőjére helyezik, notabilitások állnak sorfalat.Fia Claude Mauriac is író lesz, unokája Anne Wiazemsky színésznő, a filmrendező Jean -Luc Godard második felesége.1885 okt. 11-én született és 1970 09.01-én hunyt el.

Hunyady Sándor- és A vöröslámpás ház

Kolozsváron születik, szerelemgyerek,édesanyja Hunyadi Margit színésznő aki maga is novellákat ír.Tízéves, amikor megismeri apját Bródy Sándor írót, 14 évesen elveszíti édesanyját.Apja családja befogadja, de kevés figyelmet fordítanak a fiú nevelésére.Bohém emberek , írók, művészek között cseperedik. Zűrös élete az oka, hogy 17 évesen öngyilkossággal próbálkozik,fegyvere félrecsúszik, és a golyó tüdejében marad haláláig.Apja ezután Kolozsvárra küldi, ahol már érkezése estélyén elkártyázza pénzét,így dolgoznia kell, a tanulás rovására. Megélhetése miatt cikkek írásába fog.Boldog évek jönnek, ám egy idő után vágyakozni kezd apja után, és a fővárosba költözik. Később még ingázik Pest és Kolozsvár között,közben besorozzák, ám alkalmatlan a frontszolgálatra, s egy tátrai szanatóriumban kezelik. Novelláira/Bakaruhában, Lovagias ügy, júliusi éjszaka, Kártyaaffér hölgykörökben, stb/ az anekdotikus könnyedség és a hiteles lélekábrázolás nagymesterei közé avatják.Regényei:/ Téli sport, Családi album, Nemes fém,/, elbeszéléskötetei/ Az ötpengős leány, A vörös lámpás ház, A tigriscsíkos kutya,/ igen népszerűek. A Vígszínház házi szerzője lesz, 1929-haláláig 13 darabját mutatják be. Szomorú tény : írói aranykora mindössze 12 évre korlátozódik./ 1890.08.15-én született, 1942 október 12-én halt meg/.

Florence Nightingale- és az önfeláldozás

Firenzében szülei hónapokig tartó nászútjának egyik állomásán kopogtat náluk a gólya. Innen a keresztneve, szülei szülővárosát hívták így angolul.Tehetős bankár apja nagy súlyt helyez lánya neveltetésére aki így szerteágazó műveltségre tesz szert.17 éves amikor az Úr hangját véli hallani, és azt ,hogy életét szentelje mások szolgálatának.Sorsa eldől. Elszántan keresi Isteni küldetését, azt a hivatást, amely értelmet ad majd életének. Emiatt búcsút int hét esztendeig tartó jegyességének. Szülei kezdeti tiltakozása ellenére az ápolónői pálya felé fordul.Külföldi körutazásra küldik, hátha meggondolja magát,ő azonban Németországban elvégez egy ápolónőképző iskolát,majd Londonban fizetés nélkül dolgozik.Egy év múlva Törökországban, hadikórházban a krimi háború brit sebesültjeit ápolja.Higiénikus körülményeket teremt, az ellátás javítását szorgalmazza- eredménnyel. Szigorúsága rendkívüli, a "lámpás hölgy" nevet kapja, mert éjszakánként lámpással járőrözik a kórházban, egyebek közt a sebesültek és a nővérek közti testi kapcsolatot,megakadályozandó.Önfeláldozó munkájával elnyeri Viktória királynő rokonszenvét.Létrehozza a Katonai Orvosi iskolát, majd a londoni Szent Tamás kórházban megnyílik a nővérképzés. 1820. május 12-én született,és 1910. o8 13.-án hunyt el. Éppen száz éve.

Henri Rousseau- és a dzsungel


Legtöbben lekicsinyelték, mulattak rajta, ma nagyra becsülik.Lavalban/Loire-mente régió/ jön a világra. Apja bádogos. Iskola évei után ügyvédírnok. Kisebb lopásai elöl, a seregbe menekül, ahol négy évet tölt el.Utána Párizsban vámtisztviselő, ezért hívják később" finánc Rousseau"-nak. 19 évesen nősül, kilenc gyermeke közül csak egy ér felnőttkorba.Festeni kezd, gyakorlatilag előképzettség nélkül,nem ismeri az anatómiát, a perspektívát, a kompozíciót.Botanikus kerteket, állatkerteket látogat, meseszerű naiv bájú, színekben tobzódó buja, rendkívül részletgazdag dzsungelképeket fest,úgy hogy ő soha életében nem járt a trópusokon./Állítólag fél a vásznain megjelenített, maga alkotta vadállatoktól/ Ír is, zenét szerez, hegedül.1886-tól láthatóak képei a párizsi Szalonban.Az igazán nagy művészek kivételével kortársai lenézik, ám ő sokra tartja magát.Későn, 47 éves korában jön az első elismerés.Életműve a naiv festészet reneszánszát hozza, a szürrealizmus előfutárának tartják. Varázslatos álomvilágát gyakran rokonítják Csontváryéval. Vérmérgezésben hal meg.Sírversét Apolliaire írja / 1884. május 21-én született./

Elfeledett emberek

Néhány olyan emberről szeretnék szólni, akik sem az iskolában ,sem a köztudatban nem maradtak meg igazán bennünk, pedig igen kimagaslót tettek és alkottak, de megelőzték korukat, s az akkori értelem, nem fogadta be őket. Így hát a feledés homályába merűltek.Ma újra felfedeztük őket.

A következő nagy nevekről van szó: FLORENCE NIGHTINGALE

HUNYADI SÁNDOR

HENRI ROUSSEAU ÉS

FRANCOIS MAURIAC

olvassunk hát róluk!

2010. szeptember 27., hétfő

Beszélgetni jobb mint beszélni















Az ember legnagyobb találmánya. Alkalmas arra, hogy gondolatainkat úgy rejtsük el, mintha közölnénk valamit, de arra is, hogy tényleg szóljunk valakihez.Minden probléma a beszédből származik. Ami kicsúszik az ember száján, visszavonhatatlan.Beszélni hatalom és fegyver. Don Juan képtelen volna a nőket elcsábítani, ha nem olyan ügyesen jártatná a száját.Ha valaki könnyen beszél, és élvezi a vele való uralkodás felelősségét,de a szex nem köti le, az politikus lesz. A beszédnek rejtett célja van, nem is egy. Teli szokott lenni veszélyes csapdákkal, védhetetlen szúrásokkal.Hathat megsemmisítően is.Lehengerlő dumával szemben csakis a hallgatás eredményes. Annyira csak, hogy lassan képes feltartóztatni.Helyettesíteni vagyis legyőzni nem tudja.Társadalom beszéd, vagyis hazugság nélkül nem létezhet. S minden hazugság, beszéd-e, ill. minden beszéd hazugság?Kétlem . Van őszinte beszéd is. A barátok vagy szerelmesek között létrejövő dialógus, a beszéd humanizálása. A jó ami kihozható belőle.A legmagasabb rendű jó! Célja egymás hiteles megtapasztalása, amelyre mindkét fél őszintén törekszik.Voltaképpen a másik valóságában való gyönyörködés és séta, az ilyen beszélgetés célja.Ha ez a cél megvalósul a beszélgetés hallgatásba torkollik.Nem némaság az.Előadódhat, hogy két ember között már nincs szükség szavakra. De nemcsak a szerelmesek beszélgetnek. Beszélgetnek barátok, szomszédok, igazi jó barátok. A lényeg a feleslegesség. Csak a lényeget. Bár néha szükségünk van némi tiszteletkörökre is, hogy célunkat elérjük. Embere teszi. Van aki szereti ha dicsérik. Azt dicsérjük. Bár nem szívesen tesszük, de a társadalmi kötelékek szorítanak. És az udvariasság? Hol marad. Hiszen sokszor az udvariasság késztet beszédre, s nem hinném ,hogy ez csak hazugság lenne. Hiszen jó udvariasnak lenni, s talán érdekel is némelyek mondanivalója. Hisz az írók is beszélnek. Elmondják történeteiket, de nem mondhatják el minden érdeklődőnek, tehát mondandójukat leírják. Akkor a beszéd hazugság? Tovább folytatva, az írók ,mivel történeteik, műveik, nagyrészt kitaláltak ,hazudnak? Nem szórakoztatnak. tehát nem értek egyet alanti íróval, ki a beszédet ledegralálja, mintha egy alantas dolog lenne. Nem az. Kell ,hogy beszéljünk. Egymással, egymásnak, egymásról, s ez az élet. így lesz az élet ismert, izgalmas, elbeszélt megismert. beszéddel adjuk át tudásunkat az utánunk jövőknek. Beszélünk a kisbabánknak. Beszéddel tanítjuk, beszéddel nevelünk, és beszéddel érintkezünk egymással. Tehát szögezzük le: Beszélni jó! őszintén, tiszta szívvel, tiszta akarattal.