betegségemtől való, tán már nem is reális félelmeimnek, s egyetlen pillanat elég, hogy megértsem, mennyire semmire nem való, e félelem. Örülnöm kell, hatalmas dolog az mi mögöttem áll, végig csináltam, s enyém az élet, s nem az úgynevezett "földi hívságok" azok, mik boldoggá tehetnek. Tudom a titkot: a pozitív gondolkodás. Csak egyet kell még megvalósítanom, magamévá tennem, úgy hogy az belölem fakadjon : a pozitív gondolkodást, a semmi, és minden valóságának megállapítását.
Lassan sikerül, ám még mindig nehéz, a megszokottól eltérő gondolkodás, gyakorlni kell, s mondogatni magamban mint a mantrámat, az életem az enyém, s nem azé, aki megszokott csökevényeivel rám erőlteti.
Mondogatom, ízlelgetem az új gondolatokat, tehát ez lenne a kezdet.
"Nagyon sok könyv tanítja azt, hogy csak érezd jól magad, csak légy boldog és akkor minden rendben lesz, akkor teljesülnek az álmaid. Ez azért nem teljesen igaz....Illetve igaz, de nem úgy, ahogy általában értjük alatta az örömöt a boldogságot". E közben rájöttem, hogy mekkora munka, de dolgozni kell a tudatunkon. Most idézni fogok, A teremtő gondolatok kvantum modellje - Avagy miért olyan fontos, hogy mire irányítod a figyelmed:" c műből, ""Tudományosan elfogadott az a jelenség, hogy ha valamit megfigyelünk, akkor pusztán a megfigyelés ténye, - szubatomi szinten /atomok még kisebb részecskéi/ változást erdményez a megfigyelt dolog viselkedésében, és tulajdonságaiban. Ez arra enged következtetni, hogy a tudat közvetlen és megfigyelhető módon, képes befolyásolni az anyag összetételét és szerkezetét. A kvantummodell szerint az elektron valószínűségi pályákon mozog, és csak akkor kerül kiszámítható pályára, amikor megfigyeljük. Abban a pillanatban amikor tudatunkkal belépünk az elektron útjának érzékelésébe, az anyagi valósággá válik. Azáltal, hogy kapcsolatba kerültünk vele, az elektron a végtelen lehetőségek közül, azt a valószínűségű pályát választja, amelyikre megfigyelésünk által rákényszerítjük."" Most Richard Bartlett számomra igen útmutató tézisét írtam le, ill. idéztem meg.
Folytatom a "Csak érezd jól magad" c. blogból való szintén idézést, mert szinte a saját gondolataim vetületeit látom leírva. Elnézést kérek a blog írójától, a kölcsönvett mondatokért, de remélem megérti, és szívesen adja e gondolatokat, hiszen tán ő már eljutott arra a szintre, amin én csak mint ferde lépcsőn, egyensúlyozni próbálok. No persze, a majdani egyenes - járás reményében ! Tehát folytatom:" Ugyanis annak amit "érzelemnek" hívunk, mindig meg van az ellentétpárja is. És amikor a hétköznapi értelemben vett jó érzéseken munkálkodunk, akkor lappangva, de mindig ott van az ellentéte. Tehát ha rossz kedvünk van, és megnézünk mondjuk egy vidám filmet, és jó kedvünk lett töle, de elötte meg rossz volt. Zavarosnak tűnik e gondolatmenet, de jól példázza, hogy az így kiváltott vidámság, és jóérzés, mennyire nem tartós. Állandóan figyelmeztetni kell magunkat, korrigálni, felspannolni....Nem azt mondom,hogy nem áldásos tevékenység szabályozni a hangulatunkat, de ha csak ettől várjuk a pozitív életet, a tudatos teremtést, akkor rossz lóra tettünk. Létezik ugyanis egy másik mínőségű pozitív érzés, valami, aminek az a lényege, hogy nem érzelem". És most egy igen érdekes fordulat jön ebben az írásműben, aminek tán irodalmi értéke meghatározhatatlan, van, vagy nincs, nem ez a lényeg, még az is lehet, hogy kész irodalmi virtuózítás, lényeg, hogy nem ez a lényeg, idézet jön, az idézertben.
""Az ego generálta pozitív érzések, már eleve magukban hordozzák önmaguk ellentétét, amelyekbe gyorsan átalakulhatnak./.../ Az ego generálta érzések, az elme külső tényezőkkel történő azonosulásából származnak, amelyek természetesen valamennyien labilisak, és bármely pillanatban megváltozhatnak.A mélyebb érzelmek, valójában nem is igazán érzelmek, hanem a lét állapotai. Az érzelmek az ellentétek világában léteznek. A lét állapotait el lehet ugyan fedni, de ezeknek az állapotoknak nincs ellentétük. Szeretetként, örömként, és lelki békeként - sugároznak bensődből.""
/Eckhart Tolle : Új Föld /
"Ezek a bizonyos Létállapotok tapasztalatom szerint nem "előállíthatóak", úgy mint a pozitív - negatív hangulatok. Ezek akkor bukkanak föl, amikor az útjukban álló akadályokat, blokkokat, negatív érzelmi mintákat elengedtük.
Ennek ellenére természetesen hasznos a hangulati életünk irányításával is foglalkozni. Lehet ezt úgy is, hogy felvidítjuk magunkat, de lehet éppenséggel nyomába eredni egy - egy negatív érzésnek, hogy mit is takar. Van amikor egy kicsit nyomott hangulat mélyén, egész sereg elengedni valót találunk, - mint egy "hagyma héja..."
Sajnos az én lelki békém még messze van. Igen lassan szedegettem a "héjat", s rengeteg elengednivalót találok. Csak az elengedés ne lenne olyan nehéz!
Írta Buba, felhasználva Richard Bartlett gondolatait, és istenotanonc blogjának számomra fontos elemeit
2012 nov. 24.-én
